2017. október 25., szerda

Kiterjesztem...

Az elfogadó beszélgetések, a természet és a szívbéli megélések mind-mind segítenek, hogy vissza-visszatérjen belém a nyugalom. Amikor valamelyik testrészem jelez, azaz fáj, vagy szúr esetleg itt-ott, meg sem fordul a fejemben, hogy a szerv beteg lenne. Pedig autoimmun élményekkel a hátam mögött ilyenkor ez is előjöhetne. De nem. Nagyon hálás vagyok a személyiségem vadász kopó üzemmódjáért, mert le nem veszi a lelkem szemeit az elmúlt évek alatt épült belső békéről. Sőt! Azzal indul minden reggelem, hogy ez stabilabban tovább épüljön bennem és körülöttem. Mint mindig, a legfőbb testőröm  A csodák tanítása. Amikor vadvízi evezésre vitt volna a pillanat heve, felnyitottam találomra a könyvet és ezt a mondatot láttam meg: 

"Ha elfogadod a béke kiterjesztésének küldetését, rálelsz majd a békére, mivel megnyilvánítása által meglátod majd azt." (T12.VII/11.1)

Segített hátralépetten, mégis totál belemerülten átjutnom az egóm által gerjesztett félelem tengeren. Huuuhh! Megint megtapasztaltam, hogy az elmúlt 4év munkája, mennyire a tengelyemben tud tartani, miközben vadul lökdös Piri, az egóm a "mi-van-mellette-mi-szól-ellene" érvekkel. Hallom ezt is, DE NEM RÁ FIGYELEK. Ott toporzékolt a fájdalom mellett az a gondolat, hogy "csukd beee a szíved", "ne hagyd, hogy megsebezzék", és képes voltam ránézni, hogy vajon most ki mondja ezt bennem? Melyik személyiség szeletem követelődzik éppen? A félelem vagy a szeretet mozgat?Ilyenkor ahányszor csak lehet fújtatok, mint egy vad ló. Jóóó mélyről és mélyeket lélegeztem, és akkorára tárom a karjaimat, amekkorára csak lehet. Mert eldöntöttem, hogy mindegy milyen helyzet jön, akár kellemes vagy kellemetlen, NEM CSUKOM BEEE TÖBBÉÉ A SZÍVEMET. Mert, amit támadásnak él meg az egóm, és fájdalomként jelentkezik a testemen, tudom, hogy egy ijesztő gondolat vagy emlék képe. Szóval a kilégzéssel el is engedem.

"Látásodat mindig a döntésed határozza meg, és minden, amit látsz, e döntés mellett tesz tanubizonyságot". (T12.VII/11.8,9) 






A feltétel nélküli szeretet mellett döntöttem. Hangoztattam mostanság, hogy ugrásra kész vagyok. És megkaptam a lehetőséget. Tessék. Amit kértem, megkaptam. És indult persze az egó-alku. De nem így, de nem ezt, de, de, de :) Hmmmm, cumiii, már a csomag itt van, kézbesítették. Visszáruzzam? Semmiképpen. Ahogy már írtam, elmúlt évek, sőt életek munkájával dolgoztam magam ebbe az állapotba. Érkezzenek az örömteli meglepetések és az örömteli pillanatok. Csodás.

"...a külvilágban megpillantott dolgok nem mások, mint az önmagadban megpillantott dolgokról alkotott ítéleteid. Ha a te ítéleteidről van szó, tévesek ezek az ítéletek, mert az ítélkezés nem a te feladatod. Ám ha a Szentlélek ítéletei van szó, azok helyesek lesznek, mert az ítélkezés a Szentlélek feladata, és te csak akkor osztozol e feladatban, ha Hozzá hasonlóan ítélsz, és egyetlen ítéletet sem tartsz meg önmagadnak. Mert te önmagad ellen ítélnél, ám a Szentlélek érted ítél." 
(T.12.VII.12.4-8)

Szóval helyzetet kaptam, és amit kértem megkaptam, akkor és úgy, amire éppen most, éppen így van szükségem. Akkor is, ha az értelem szintjén fel sem fog6om. Pirikém, drága egócskám pedig hebeg-habog. Szerencsére megint győzött bennem a szeretet. Lassulással, sétával, beszélgetésekkel, olykor sírással, mantrázásokkal, és azzal a mély elköteleződöttségemmel, hogy "tudom Atyám, minden értem történik", átvezetett a lelkes tettek mezejére. Hálás vagyok mindenkinek, aki öntudatlanul vagy szándékosan jelen van és bábáskodik az újjászületésemben. Hiszen közösen szabadulunk és születünk újjá. Újra látom a boldogság kék madarát, ahogy dalol a szívemben. Mert  tudom, hogy nem a fa ágakon, vagy más ember vállán ülve lát6om meg, hanem a szívekben. Továbbra sem kívül keresem. Nincs mit keresnem. Hagyom, hogy a magamé énekeljen. 

Elmúlt a félelmem, hogy bármit is tönkretehetek, elhibáz6ok. Egy újabb rétegében gyógyult meg ez most bennem. Sőt! Azt a dölyfös és beképzelt gondolatot is elhessegettem, hogy bármi szomorú vagy örömteli történésnek az oka lettem. Minden ember szíve egy olyan tiszta nyitott kalitka, amiben ott pihen, dalol az ő saját kék madara. És persze nincs is kalitka. Sőt! Mindegy milyen lármás a világ, akkor is, mint egy csendes háttérzene, hallom a nyugalom hullámait. Ehhez minden nap etetem, itatom, ápolom, időt töltök vele, engedem szállni, illatokat, élményeket gyűjtök, és feltöltődve dúdol lelkem madara. Szelíden táplálja az erőmet. Aki figyel a saját kék madarára, akörül bármekkora a chinnadratta lehet, minden körülmények között ezt a finom Hangot követve telik el a napja. 

Örömteli életet kívánok és teremtek.
Az öröm legyen veletek!
Csajági Ildikó

Edzés:
Minden, amit kérek 1enes utat talál hozzám és azt kapom, amire a leginkább vágyom. 1szerűen és könnyedén megérkeznek a megoldások, bármilyen hihetetlennek tűnik is, amiről oly régóta álmodok. Tudatosítom minden szívbéli kívánságom, és nyitottan szívvel befogadom a boldogságot.
...
Aki szívesen látná bármelyik idézetet egy kép formájában is minden nap az otthonában, rendeljen ÖRÖM-KÉPet belőle. 
Részletek és rendelés itt: Öröm Képek
Ajándékozd meg magad vagy szeretteidet.
Szeretettel:
Childikó

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése