2020. július 10., péntek

Úton...

Drága Atyám,

indulok!
Mindent újra gondolok,
és ahol eddig a félelem
lakott, oda most,
a Te nyugalmadbòl
pakolok.



Újra útnak indulok.

És, ahol eddig
A félelem lakott,
ODA is Teveled
Utazok.

...és mindenhol,

Mindenért
HÁLÁT adok;
és kapok...

Utazok,

Dalolok,
Meggyógyulok;
Teveled 1ütt,
Itt élni
Tanulok.

Serenity

2015. 06.19. 6:18

2020. június 27., szombat

Doromboló VAGYok

Mai mondatOm: A Teremtő tenyerén utazva töltöm a napom.



DOROMBOLÓ VAGYOK

Minden reggel egy
6almas csokor
Friss pillanat
Érkezik a paplanomra.
Beleszippantok.

A boldog és
Örömteli gondolatokat
Bele
engedem a szívembe.

Aztán a ragyogó lelkembe
Belebújok, és...
Hmmm...útnak
Indulok.
2016.11.21. 5:03/8:41 Verőce

2020. május 27., szerda

Megérkeztem...


Olyan elszántan kerestem
a boldogságom, hogy
észre sem vettem,
ahogy a saját
temetésemre
készültem.

A magam által kitalált életem
temetését építgettem.

Mindent elértem,

amit magam erejéből
elérhettem.
Szerencsére
bele is haltam,
így az irányítást
az egóm kezéből
a Szentlélekre bíztam.

Azóta örömteli
az életem.

Döntöttem.



Amilyen elszántan
kerestem anno
a boldog élet
titkát, most
olyan elszántan
adok hálát;
a Teremtőnek.

Hálát adok mindenkinek,
minden reggel,
délben és este.


Hálás vagyok, hogy
Őbenne, Ővele
és Őáltala élem
és teremtem
az örömteli
életem.

A határtalan és
Végtelen Szeretet
vezeti minden
léptemet.

2017. 05.12. 12:12 Budapest

2020. április 23., csütörtök

Békében...


 
Megragadom a lehetőséget, hogy végleg elbúcsúzzam attól, amiről eddig azt hittem, hogy jót teszek vele, magamnak vagy másoknak. 
Őszintén rénézek, ahogy sorra felbukkannak a fájó és az örömteli emlékek, és

válogatás nélkül elgyászolom mindet.

Ne foglalják bennem tovább a helyet.

Átadom az Isteni Rendezőnek

mindegyiket. Csakis Ő tudja a javamra fordítani a tévedéseimet.

Bocsánatot kérek, és

Ő megbocsátja.
Így lesz bennem helye annak, amire a Jóisten megalkotott.

A világ gyászban, 
és egyszerre járja át az öröm és a bánat. 
Annyira sajnálom Atyám, hogy ennyire sokáig nélküled jártam.

Sajnálom az elmúlt kilenc évem
minden olyan pillanatát, amivel megbántottalak téged.

A további életemet a Te Rended mentén
a Te kezedbe ajánlom.
És
elfogadom a helyem és a szerepem.
Teveled, Teáltalad és Tebenned
Istenem.
Ámen

*****


2015. 10. 24. 8:36 
Stavanger

Amíg itt vagyunk ebben a testben,
Miért pazaroljuk félelemre a pillanatokat?


A halál tuti eljön,
és ott tuti a nyugalom
a Béke és az Öröm.


Többé az élettől
élve sem félek.

Akár sírok, akár nevetek,

a legszebb ajándék,

hogy itt és MOST

köztetek lehetek.

Ha egyszer elmegyek,
Ebben a testben többet
veletek semmit nem tehetek.
Így most Titeket,
itt arra kérlek meg,
hogy NE veszekedésre, 
haragra,
gyűlöletre pazaroljátok
a Létet.

Legyünk együtt épek,
Legyünk csoda szépek.
Éljünk békében.


Fotó: ODT Production

2020. február 13., csütörtök

Saját ritmusunk...

Amikor a fiam az érettségijére készült, épp a táncban is egymást érték a versenyek és a fellépések. Úgy éreztem, hogy segítenem kellene neki. Egyre nőtt bennem a feszültség, hogy minden rendben legyen és végre túl legyen ezen az állomáson is. Utólag ránézve is messziről kilóg a lóláb, hiszen az a gondolat, hogy "jaj-csak-túl-legyünk-rajta", elég kevés szeretetet tud sugározni, mert csordultig van szorongással.
Igyekeztem átalakítani a feszkómat, hiszen még az autoimmun betegség utcájában bandukoltam, és tudtam, hogy minden aggodalom hülyeség. Nekem se tesz jót. Ráadásul a negatív gondolataim csak növelik a fiam saját izgalmát. Ahogy alkalma lett, azért csak előtolta magát belőlem a gyermekéért aggódó anya: "Buksi, elég kevés idő van már a vizsgákig, segítsek valamiben, a tételeket elkérted már?" Hasonlóak balgaságokkal próbálkoztam.

A fiam pillanatok alatt leleplezett: "Anya, ne aggódj. Te nem bízol bennem?" Hmmm, mély sóhajjal, azonnal a helyére került az eszem: a szívembe. De igen! Bízom benned. Sőt! És újra megéltem, hogy mindig mindennek helye van. Csupán annyi a dolgunk, hogy őszintén nézzünk a "szemébe" az érzéseinknek, és azt MAGUNKBAN tegyük rendbe. Legyünk őszinték, először magunkhoz.
A valódi segítség a fiam számára az, hogy nyugodjak meg és azzal támogassam, szelíd "illatot" árasszak felé is. Pár napon belül a lányom "véletlenül" hallott egy lehetőséget, ahol egy tanári csapat felkészítést vállalt érettségiző diákoknak - még ebédet is kaptak. Minden rendben megtörtént a maga idejében. Az élet mindig visszaigazolja a belső változásokat - és a fiam sikeres vizsgát tett.
Több tanusága is van ennek az esetnek számomra. Az egyik az, hogy mindenkinek saját ritmusa van. Az én ritmusom, nem a gyerekeimé, nem is főnökömé, nem is páromé, és nem is a szüleimé. Azóta is mindenhol arra törexem, hogy mindenkivel összhangban és közben továbbra is a magam ritmusában haladjak. És ebben támogassam a gyerekeimet is, és a hozzám fordulókat is. Soha nem mások ellen, hanem magukért. Ez folyamatos éberséget, őszinteséget és egyszerűsítést igényel.
A másik, ami már néha kezd elcsépeltnek tűnni, hogy "a HOGYAN nem az én dolgom". Szeressem a gyerekeimet, amit akkor tudok hitelesen képviselni, ha jóban vagyok magammal és szeretem magamat  Ápoljam a magam nyugalmát, hogy lehetőségük legyen mellettem és körülöttem másoknak is nyugalomban élni és alkotni.
Gyakorlat:
Mindenhol és mindenkor figyelem a saját ritmusomat és azt követem - a beteljesült életemmel teljes harmóniában és összhangban.

Fotó: Somogyi Lajos