2019. május 17., péntek

Nyíltan lenni...

Erre bukkantam. 2013. május 17-én jegyeztem fel. Nyílt napok, nyílt lapok, nyílt szívek, nyílt szavak.
Íme:
Ez is lehetne a mottója a következő írásaimnak. Mindig örömmel üdvözlöm, ha bármelyikőtök megosztja a bensőjéből áradó örömöt, akár nehézséget, félelmet Köszönöm. Erőt és bátorságot merítek a mások nyitottságából, és közösen könnyebb áthaladni a felhősebb napokon.


A Pünkösdi készülődés közben újra feltörtek bennem azok az érzések, amiket azok iránt a Szentek iránt érzek egy ideje, akik anno úgy érezték, hogy az életüket áldozzák azért, hogy a hitükhöz, eszméjükhöz való tartozásukat kifejezzék. Az áldozatiságnak egy teljesen más arcáról tesznek tanúbizonyságot. Az életüket odaadni játszma mentesen, szívből, ez számomra nagy kihívás itt és most.

A gyógyulásomban Assisi Szent Ferenc történetével sokat "összefutottam". Sőt! Rendszeresen történt velem, hogy egy-egy eset után, amit megéltem, rákerestem "valami" belső inspirációtól vezetve, egy adott kifejezésre, majd döbbenten és csodálattal követhettem, hogy a napi tettek, hogyan csengenek össze, azzal, amit anno Ő (Szent Ferenc) tett. Na és utána folyamatos éberséget igényelt, hogy ne mossam össze magamban, és ne legyen belőlem "SzentFerenc-hasonmás", vagy bárki más, akiről olvastam. 

A mai "szentség", az én fordításomban az, hogy merek-e annak lenni, AMI vagyok. Azaz, amiben felszabadultan és jól érzem magam, úgy, hogy közben ne tiporjak el másokat, mint elefánt a porcelán boltban. Ehhez  az is számít szerintem, ha merek semmi sem lenni, ami nem én vagyok. Ahhoz, hogy ezt valóban meg tudjam különböztetni, szerencsére vannak segítőim, akik szeretettel kísérnek minden átalakulásomban. Olyanok, akikkel tudok a kétségeimről őszintén beszélni, és ők ítélkezés nélkül meg is hallgatnak, valamint képesek nekem kiutat mutatni. Ez az egyik legnagyobb ajándék nekem az élettől.

Nagy megkönnyebbülés hozott, amikor felismertem, hogy dönthetek: áldozatként kívánok élni vagy bizonyos dolgokat hajlandó vagyok feláldozni? 
Fel merem-e áldozni mind azt, amiről vagy akiről eddig azt hittem, hogy én vagyok?
Fel merem-e áldozni azokat a szokásokat, amik újra és újra szétfeszítenek?
Fel merem-e áldozni azokat a szavakat, elveket, eszközöket, mintákat, amelyek újra és újra megbántanak, vagy amelyekkel én bántok meg másokat?
Azt nem mondom, hogy ez könnyű, ám enélkül nem tudtam volna életben maradni, mert értelmetlen áldozata lettem volna a magam eszméinek, önigazolásaimnak.

És felismerem-e mindezeket? Rögtön villognak is a kérdések, hogy "jójójóóó! de, honnan tudom? jójóó! de, hogyan tegyem?" Mit-tudom-ééééééééééén! Ha-rám-hallgatsz-azt-chinálsz-amit-akarsz :) :) Fúúúúj, de utálják ezt a mondatom a barátaim :) :) :) meg is értem őket :) :) :) :) remélem, hogy csak a mondatot nem bírják :) :) :) Csendesen történt bennem az az elköteleződés, ami mentén igyekszem éberen és józanul cselekedni. Hmmm, igyekszem, nagyon. Minden nap. 

Ha az áldozatiságomhoz a félelmet, a haragot, vagy pl. a csalódottságot engedem tapadni, akkor a fájdalom is kísérő társként csatlakozik az úton. Ez sem baj, csak legfeljebb fáj, ami persze nem éppen kellemes, de a gyógyuláshoz elengedhetetlen. És jelez: ülj le, maradj csendbe. Ilyenkor nem látok tisztán, mert fáj. Törekszem arra is, hogy a lelkem "átsétáljon" arra az oldalra, akivel például épp csatázom, hogy képes legyek mellé ülni, beleérezni, az ő helyzetébe. Ez mindig segít, hogy felismerjem a helyemet, a dolgomat.

A mai "vértanúságot" abban látom, hogy minden eddigi elvet, ami mentén éltem, szóltam, alkottam, fel merem áldozni. A hullámzó érzelmeimet oda merem adni a csendes, szótlan ürességnek, amitől szinte retteg az elme. A sokat összegubódzó testemnek és lelkemnek mindig jól esik egy nagy nyújtózkodás. Hálás vagyok, hogy ezt megtehetem. Csak magamat feszítem keresztre, ahogy a csodák tanításának egyik leckéje által tudatosult bennem. Lesznek, vannak fájdalmak, és ez azért fontos nekem, mert azt üzeni, hogy ÉRZEK, és ez  jóóóó fájás :)

Örömteli érzések jártak át, amikor hosszú idő után újra tudtam és tudok jóízűen nyújtózkodni, egyedül felöltözni, a magam döntéséből újra lassan járni. Kezdetben fájt minden mozdulat. A hála azóta is minden reggel átjár és feltölt örömmel. Hiszen ÉRZEM, TESZEM, és tántorít6atlanul tudom, hogy a HOGYAN NEM AZ ÉN DÓGOM :) :) Nooo és megyek is, rendet rakok a holmijaim között, porszívózok egyet, és a többi :)

Kívánok mindenkinek örömteli nyílt napokat! 
Engedjétek, hogy a HÁLA kivasalja a gyűrődéseket az elmétekben, a testetekben és a lelketekben.  Jaaaaa! És minden "de" szócskával kezdődő gondolatot, mondatot odadobok a HÁLA asztalára, és hagyom, hogy tetteké váljanak. 
Persze VELETEK, NÉLKÜLETEK semmi sem történik :) :) :)

Köszönöm, hogy vagytok és ragyogtok!!!
Childikó

2019. március 10., vasárnap

Köszönet mindenkinek...

Köszönöm mindenki kedves hangját, szavát és gondolatát, amit felém-nekem küldött. Lassan elcsépelt lesz, hogy "lejárt a magányos utak ideje"...
Fogadjátok ajándékul és hálám jeléül a következő sorokat és képet:

EGYüttLét
2007.12.12.

Kapcsolat.
...és abban együtt lenni
Szabadon,
és akár külön is.

Kapcsolat.
...és abban együtt működni
Szabadon,
És külön-külön is.

Kapcsolat.
...és abban EGYütt élni
Felszabadultan.
Együtt és külön.

Élni és megélni
Az egyénit és a közöset;
Együtt és mégis
Szabad lüktetésben.

Egyszerűen,
Természetesen
és Könnyedén.

Tisztán,
Örömtelien és
Felszabadultan.

Tisztelve és elfogadva
Az egyénit és a közöset,
akkor is, ha olykor 
nehezebb.

Védelmezve,
az egyénit
és a közöset,
mert az EGYÜTT
A TÉT.



Ámen
ÁldásÁldásÁldás
Köszönöm.

2018. december 23., vasárnap

Itt-Ott-hon...

Drága Kincsem!

Örültem, hogy ma reggel beszéltünk, és hallottam újra a hangodat. Nagyon-nagy öröm nekem, hogy vagy, és Akarom, hogy legyél. Tudom, hogy tudod, de jól esik elismételnem, hogy mindig biztonságban vagy, és a pénzügyekkel meg az új otthonnal kapcsolatos vágyaidat is bízd rám. Ne aggódj! Már úton van feléd a csodás megoldás. Le fog esni az állad. Az égi kincstárból, kiutaltam az örökséged. Neked csupán az önrészedre kell figyelned, azaz arra, hogy szeresd egyre jobban magad, és tartsd nyitva a szíved, hogy átvehesd a meglepő ajándékokat. Mindenre gondolram, a 7köznapok nyuglamára is.
Sőt! Minden álmodnál többet és jobbat készítettem össze neked.
Kérlek, maradj a szívedben, hogy felismerd, amit neked Teremtettem. Nagyon várom az örömhírt, amikor átveszed a meglepetéseimet. 
Legyen csodás az ünneped!
Tudd, hogy minden nap egy ajándék nekem tetőled, és tudd, hogy az öröm, ami felszáll belőled hozzám, megsoxorozza az Erőmet.

Ölellek!
Szerető Atyád


Drága Atyám!

Jupijuheeeej! Tényleg ajándékot küldesz nekem? Dejóóóóóóó! Máris sarkig kitárult a szívem, miközben olvastam a leveledet. Repesek az örömtől, hogy milyen jó dolgom van, és mennyire szeretsz engem. Olyan sokat segítesz, hogy én is szeresem magamban, Akinek Te látsz engem. Idén nagyon megszerettem azt, Akivé a Te segítségeddel növekedtem. Nagyon hálás vagyok, nagyon.
Vállalom, megengedem, elfogadom, és elbírom, ami Teláltalad érkezik hozzám. Már egy ideje formálod a 6ártalanságom és a leginkább hozzám illő otthonom. Annyira kívánchi vagyok, hogy ma milyen részletét kapom meg.
Szerencsére az isteni időzítés mindig pontosan csenget, ha kell többször is. Van, hogy olykor elbóklászom, szóval hálás vagyok, amikor hazaszólítotok:"Hahóóóó, itt vagyunk, merre csatangolsz?" É
És azt is szeretem amikor, váratlan helyről és formában kézbesíted az ajándékod. Száz szónak is egy a vége: itthon vagyok, és teljes szívemből szeretlek Atyám.

Ölellek!
Szerető lányod

A mézeskalács házról készült illusztráció érzékelteti az édes életem és a takaros otthonom. Remélem nem tévesztem meg az égi ügyfélszolgálatot. Ahogy ismerem Őket, jót kuncognak rajta-m. 

Jókedvű legjobbakat mindenkinek, a karácsonyi készülődések közepette.
Nyugalmas, játékos adventi vasárnapot kívánok.
Childikó

2018. december 5., szerda

Örömvásárosok...


Nyílt nap, nyílt lap,

Nyílt szívek, nyílt szavak,

Nyílt tettek.

Nyitottan várunk mindenkit december 15-én 

(1123 Budapest, Greguss u. 3. I. emelet 1. Kapucsengő:6)

a

Egy érdekes érzés bukkant fel bennem. Nagyon jó dolog egyszerűen, természetesen, könnyedén haladni napról-napra. Kezdem megszokni, ahogy ez mozgatja az életemet. Sajna akadnak még helyzetek, amiktől megrezzenek, de mindig megérkezik az a segítség, amivel egyre gyorsabban visszatér a békém. Érzések, hangulatok, színek, illatok - minden időszaknak meg vannak a sajátjaik. A karácsonyi rohanást sok-sok évvel ezelőtt kiszerveztem a szokásaimból, de semmiképpen nem vagyok a szép hagyományok ellen. Az ajándékozás örömét, legyen bármilyen alkalom, szeretem minden oldalról megélni.

"Ma megkísérlünk békét kínálni mindenkinek, és látni fogjuk, hogy milyen hamar visszatér majd hozzánk. (ACST. részlet a 108.leckéből) Ennek a gondolatnak az illata, a melege, és a fénye jár át, ahogy készülődöm az alkotó társaimmal a Karácsonyi örömvásárra. Azért vagyok hálás Krisztának az 5letért (Sarkadi Kriszta szeretetterapeuta és a Szerelmes könyv írója), mert távol a tömegtől, békét kínálunk mindenkinek, és abban is biztos vagyok, hogy a sok-sok mosoly, amit kapunk, nemcsak a békét fogja növelni, hanem szárnyakat  kapunk a további alkotói munkáinkhoz. Sőt! Bemutat6om a Játssz MA kártyacsomagomat, és közben kincsek vesznek körül. Előre is hálás vagyok minden vásárlónknak. 

A kincsek között három társammal és egyedülálló portékáikkal találkoz6sz, akik a maguk területén kitűnnek egyedi stílusukkal. Ha rákattintasz a nevekre, akkor mindenhol részletes információt találsz

Giebiszer Gyöngyő dalszerző-énekes, aki két csodás személyes dalt komponált nekem, melyek a mai napig segítenek felfényesíteni a hangulatomat.

Tóth Rózsa gyöngyékszerész-selyemfestő, akinek a csecsebecséinek alig tudok ellenállni. Minden évszakhoz vannak tőle ékszereim.

Sarkadi Kriszta szeretetterapeuta és a Szerelmeskönyv írója, aki hosszú évek óta kísér kacskaringós utamon a szerelem témájában. 

És természetesen velem lesznek a Játssz MA kártyáim. Javaslom, rendeld meg előre, hogy mindenképpen hozzájuss az örömvásáron.

Mindig szerettem eltérni a megszokottól. Soxor kaptam azt az ítéletet, hogy különc vagyok, és volt, hogy elhittem. Mostanra szerencsére merek önmagam lenni, sohasem mások ellen, és közben a valódi magamért. Illetve szeretem, amikor elchitul az elmém, és fel tud bukkanni valami, amitől a képzett egómnak is leesik az álla. Erre az adventi lehetőségre is azért mondtam azonnal igent, amikor Kriszta megkérdezett, mert szokatlan módja a bevásárlásnak. Jó érzés egymás erősségeit látni, és jó ügyben összefogni. Az a tapasztalatom, hogy közösen tenni olyat, ami mindenkinek támogató, felszabadító, abból mindig valami több és jobb születik, mintha külön-külön törexünk a jóra. Repes a szívem, ahogy telik az idő, és közeledik a december 15-e.


Gyere el te is,
  • ha családias környezetben kívánsz vásárolni.
  • ha egyedi, különleges ajándékokkal kívánod meglepni a szeretteidet.
  • ha jól esne egy kis pihenő a zakatoló ünnepi forgatagban.

Engedjük szélnek a kimerítő szokásokat, mintákat és hitrendszereket. Engedjük szélnek közösen azokat a szavakat, elveket, eszközöket, amelyek újra meg újra bántanak minket, vagy akár öntudatlanul is megbántunk velük másokat. Esélyt adunk annak, hogy egy nyugodt, mégis fergeteges program szülessen. 

Vigyétek hírét, és érkezzetek meg közénk. 
Ha máris rendelni szeretnél Játssz MA paklit, akkor itt tedd meg:


Az Örömsziget, egy igazi kuckó, azaz a cipőt az előtérben szoktuk hagyni. Szóval úgy készülj, hogy a topánkáid a kabátoddal együtt kívül maradnak. Benn szőnyeg, puha párnák és vendégváró falatok  is várnak. Beszélgethetsz, felpróbál6sz ékszereket, belehallgat6sz zenékbe, amit aztán magaddal viszel. Hmmmm, szerintem nagyon izgi. 

A facebookon is megtalálsz minket, és érdemes követned a ráhangoló írásainkat. 

Az öröm legyen veled!
Childikó



2018. október 23., kedd

Sürgés-forgás...

"Amikor feloldódsz a táncban, elveszted az éned észlelését. Nem aggódsz amiatt, hogy hogy nézel ki, hogy kecses vagy lompos, kövér vagy sovány vagy-e, hogy mosolyogsz, vagy grimaszolsz – mindezek a felületes ego-aggodalmak eltűnnek." Gabrielle Roth - Táncolj az Örömteli végtelenbeee és tovább 


Köszönöm az élményt, amit közvetve is megkaptam Gabrielle Roth munkássága által, és mélységes hálával gondolok felé.  Köszönök mindent mindenkinek, akikkel ezen a területen gazdagodott az életem.
A mozdulatlan pillanataimban is ott van a Mozdulat, ami álarc mentes, ami teljesen összHangban tart Azzal az Erővel, aki megalkotott, Aki Akarja, hogy legyek és tegyek. Arra törexem, hogy bármerre járok ebben a természetes, maszk mentes minőségben legyek jelen.


Nagyon hálás vagyok azoknak az asszonyoknak - lányoknak, akikkel palóc földön újra megtapasztaltam a valódi egymásra figyelést, és a közös "táncot". Rég nem volt ebben a formában részem, és visszaemlékeztem, hogy mennyire felszabadít, átmos a mozgásnak ez a kötetlen keretek mentén szerveződő formája. Miközben írom ezeket a sorokat itt bizsereg bennem az öröm, és rikoltani lenne kedvem 😉 Csujjogtam is egyet, és szerencsére Édesanyám ült, így nem ugrott odébb ijedtében 😃😃😃

A szabad mozgás nekem egy ima, egy tengely, egy támasz. Emlékeztet arra az élő párbeszédre, ami szavak nélkül is történik bennem. A zene és a tánc segít a megélésben. 
Próbáljátok ki!
Nem kell semmi extra módszer, előképzettség, pusztán a kedvenc zenéd, és az, hogy rábízod magad a testedre, és követed az ÉRZÉST, ami megmozdít.
Keressetek egy szobát, egy sarkot, vagy kinn a természetben egy talpalatnyi helyet, és engedjétek mozdulni a lelketeket, és kövessétek. Egyszerűen, természetesen és könnyedén.

Ünnepi legjobbakat mindenkinek.
Az öröm legyen veletek!
Childikó