2016. február 20., szombat

Ajánlom magamat - 1.fejezet...

Egy kis folytatásos bemutatkozásba kezdek. Igaz eddig is ezt tettem, és teszem minden írásommal. Igyexem 1aránt szórakoztató és tájékoztató lenni. Azt is tervezem, hogy hasznos gondolatokat is találjatok. Lesznek benne önéletrajzi szösszenetek és tények, hogy milyen keretek között lehet hozzám segítségért fordulni. Kichit felfrissítem magamat, hogy egyszerűen és természetesen észrevehetővé váljak. Már most fészkelődik a feltűnési mániában szenvedő részem, de most neki nem osztok lapot. Chitt legyen, és kezdődjék a mese. Egyszer volt, hol nem volt...

Mindig tiltakoztam, hogy bármilyen "matricát" rám ragasszanak vagy beskatulyázzanak. Ám az élet megtanította, hogy jobb, ha magam kezdem el meg6ározni mi vagyok, ki vagyok, mert ha nem, akkor majd mások elneveznek, be6árolnak. Az sem baj, csak úgy tűnik, hogy nekem komfortosabb az, ha én kezdem megismerni és felvállalni magam. Ahogyan a születésemkor kaptam egy családi és egy keresztnevet, így a tevékenységeknek is van neve. Az óvodában Rebekának hívott a daduskám és mindig azt énekelte nekem, hogy "Rebeka, dróton jár a dereka, Rebeka, de karcsú a dereka". Meg sem fordult a fejemben, hogy lehet ilyen neve valakinek. Aztán a lányomat így neveztük el :) 

Természetes, hogy a pék, a fodrász, az orvos mivel foglalkozik, így az is természetes, hogy függönyt venni sem egy fogászati rendelőbe térek be. Fontos, hogy tudjam mit/kit hol keressek, persze az is számít, hogy el tudjam dönteni valójában mire van szükségem. De az egy másik írás lenne. Szóval...
Furcsa volt az élmény, amikor a barátaim unszolására 2012-ben létrehoztam a DzsojLájf, azaz az örömteli életbe és tovább...csoportot a facebookon. Az élet vérkeringésébe való visszatéréshez ez egy játékos, mégis komoly támaszom lett. Aztán 2014. augusztus 29-én egy reggeli inspiráció 6ására leültem a gép mellé és megszületett a másik forma: DzsojLájf - a Határtalan ÖrömkÖröm oldalam. Akkor reggel úgy hozta a "szerencse", hogy a családom minden tagja elment otthonról és én este 9-ig szinte felállás nélkül kalapáltam a számítógépemet.

Közben szépen tanultam a lépéseket. Volt, hogy rossz gombot nyomtam meg, és az egész addigi munkám elszállt. Illetve azt reméltem két zsörtölődés közben, hogy végre minden eltűnt, hiszen semmi szükségem nekem erre, de kiderült, hogy csak a bennem lévő ellenállás gáncsoskodott. Mire elkészültem a teljes oldallal, belázasodtam, annyira rám tört a para, hogy: LÁT6Ó VAGYOK. Szerencsére akkor már tudtam, hogy ez egy "helyreállítási" folyamat része. Így ledőltem és hallottam, ahogy belül csendesen két szó váltakozott: LÁT6Ó VAGY, 1ENRANGÚ VAGY. Bevallom, nem volt igazán megnyugtató. Ezek már azok a pillanatok voltak, amikor az "ÉRZEM-TESZEM, és majd utólag MEGÉRTEM" szállóigémet alkalmaztam a magam életében.

Aztán a riadt egómat elchitítva, lassan-lassan számomra is szokássá vált, hogy irogassak. A következő sokk, amiből ki kellett, hogy gyógyuljon az egóm, az az volt, hogy másokhoz hasonlítgatott mindent. A kishitűségem időben köddé vált az alkotás oltárán. Chináltam tovább akkor is, amikor féltem, akkor is, amikor kichinek, butának és rendetlennek éreztem magam. A csodák tanítása, a barátaim, mindig emlékeztettek, hogy ezek csupán árnyékok, régi elavult minták. Ekkor éltem be azt a saját mondókámat, hogy A NYUGALMAT KERESEM, NEM A MEGOLDÁST. Majd 2015.márciusban elindult, a www.dzsojlajf.hu. Olyan lett számomra ez a felület, mint egy új gardrób szekrény, ahová be lehet mindent pakolni, és végre mindennek van helye. A tapasztalt barátaim segítsége nélkül biza' semmi nem lett volna belőle. Köszönöm mindegyikőjüknek. 

És győzött a derű és a nyugalom. Kiválasztódtak a helyzetek és az emberek, akik által most is épp itt pötyögök a gép előtt. Mindenkinek nagyon hálás vagyok. Köszönöm, hogy követitek a hullámzásaimat, és a helyesírási hibáim sem rettentenek el benneteket. Hálás vagyok, hogy elfogadtok ma is úgy, ahogy vagyok, Te is köztük vagy, aki most ezeket a sorokat olvasod, Akkor is, ha most először jársz itt. Ez a folytatásos történetek előzetese volt. Belerejtve egy két linket, azért, hogy rákattintva máris több részletre rátaláljatok. Akik ismerősek felém, nekik lehet, hogy van, ami már a könyökükön jön ki, ám ismétlés a tudás anyja+apja, én meg most épp azon dolgozom, hogy minél többen rám találjanak. Akinek pedig nem jövök beee, az úgyis elmenekül :) Így van ez jól :)

Gyakorlat:
Lát6ó vagyok és egyenrangú. Cselexem akkor is, ha félek, mert tudom, hogy ez átvisz egy olyan helyzetbe, ahol nyugalom és jókedv van. Figyelek az inspirációra. Rendszeresen frissítem az eszköztáramat, hogy legyen bennem hely az új gondolatoknak, új helyzeteknek és az új kapcsolódásoknak. Elköteleződtem a belső békém mellett, és ez felszabadít.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése