Naponta születik egy minta a fejemben. Vagy kikerül onnan egy papírlapra vázlatosan, vagy eltűnik örökre a sötét rengetegbeee...vagy újra előbukkan, amikor időm is van, papírom is, a kedvem is úgy tartja...és megszületik...lát6óvá válik...önmagam számára, a magam örömére...és mások gyönyörűségére :)
Aztán jön egy másik reggel, egy másik nap...és jön a kérdés? Mit mondjak, és kinek mondjam? Beszéljek vagy hallgassak? Hmmm...rajzolj inkább :)
( A családunkban van egy szlogen, amikor már valaki túl sokat beszél: táncolj, a port jobban bírjuk..)
...és elkezdődik egy minta lát6óvá válni. Amit ide tettem illusztrációnak tavaly nyáron kezdett megmutatkozni, amikor egy botanikus kertben ücsörögtem, és még a vázlatok állapotánál tart :)
Számomra így mutatkoznak az élet mintái is. Igyexem észrevenni a mozdulataimban, a szavaimban, hogy ezt "Jóapámchináltaígy", ezt "abarátnőmtőlvettemát", "atanítómmindigeztmondta", vagy "óóeztmegalányomtóltanultam"...és sorol6nám. Amikor vedlettem le a bőrömet - a szó szoros értelmében is - akkor sok ilyen "minta" képe jelent meg előttem és rajtam. Lehetőséget kaptam végignézni "mindet" és eldönteni: kérem, vagy nem kérem. Mi mentén választottam? Amelyik megnyugtatott maradt, ami felzaklatott belebújtam, felpróbáltam és a végén elbúcsúztam tőle. Azért volt, hogy tovább tartott,a búcsúzás, mint ezeknek a szavaknak a leírása :)
Külön misét megérne, hogy milyen "felvenni" egy olyan szitut, amit biza'a hátad közepére sem kívánsz. Számomra az út az átélésben, a megélésben van, ezen a módon tudok valóban a helyem lenni és tenni. Ebben támogatom a hozzám fordulókat az Örömteli Helyreigazítások alkalmaival.
( A kezeléseim oldalon találtok róla információt.)
No, de a búcsúban persze lehetnek macerák: "óóóóóóúgymegszoktam", vagy "deeztmárismerem", vagy "úgyösszenőttünk" vagy "jajnélkülenemolyanapéntek"...blablabla... Egy szempont maradt bennem mindig - és azóta is bennem van - ami erőt ad és adott: az örömteli és felszabadult életemet szolgálja-e ez a mint? Támogatja-e a felszabadultságomat? Ha igen marad, ha nem, akkor kezdődjék a tangó...
Amit hozzá szoktam tenni itt is, hogy: Segítsetek, hogy mindenki számára a lehető legjobban alakuljon minden - akik rendszeresen járnak felém már lehet unják ezt a "szlogent", de számomra ez az egyik olyan MINTA, ami kiállja az idők sodrását. Sőt! Átírja az időt :)
A folytatásban pedig bőszen mormolgattam és -tom, hogy:
"Visszakérek szeretettel, megtisztult formában mindent, ami nála van és az enyém" - nem csak a fizikai tárgyak, eszközök számítanak...és és kérhetem ezt egy helyzetre vonatkoztatva is...
...és...
"Visszaadok szeretettel és megtisztult formában mindent, ami nálam van és az övé"..
Olyan lát6atlan seregek kezdenek el szorgoskodni ilyenkor körülöttünk, ami az emberi képzelet számára fel nem fog6ó...és olyan módon alakulnak át minták bennünk és körülöttünk, amit emberi elme ki nem talál6 - viszont örömteli életére, maga és mások felszabadulására, boldogságára használ6. Mert, amikor megérkezik az új helyzet az életembe, akkor olyan belső derű áraszt el, és olyan nevetés, aminek rendszerint az a gondolat a vége, hogy: "Naaaaerrreazééértnemszámítottam"
...és megállás nélkül szajkózom: Köszönömköszönömköszönöm...
Gyakorlat:
Átadok az Égieknek minden olyan elavult mintát, ami akadályozza az örömteli, felszabadult és beteljesült életemet. Kérem, hogy hozzátok elém a magam és mindenki más fejlődését és boldogságát szolgáló helyzeteket...és ismertek: úgy mutassátok meg, hogy felismerjem és megértsem :)
Köszönöm :)
Csodás napot mindenkinek!!! ...az örömteli végtelenbeee beleee és tovább...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.