2021. január 12., kedd

Várakozó...


TEBENNED

Ha megelégszel a magad

Vagy más emberek által

Nyújtott kényelemmel 

És biztonsággal,

Sohasem ismered meg

Isten tervét.


Soha sem tudod meg, hogy 

Ő mire szánt.

Miért korlátozod a Végtelent?

Nem korlátozhatod Őt,

Aki mindent és mindenkit,

Téged is teremtett.


Azt mondod nem teszed?

Hogy pontosan tudod, hogy mi jó

és mi rossz neked?

És ezt persze lazán és szabadon teszed.


Miért korlátozod a Végtelent?

Nem korlátozhatod Őt,

Aki mindent és mindenkit,

Téged is teremtett.

Nem korlátozhatod a végtelen

Szerető Istent.


Beengeded a szívedbe?

Beengeded az elmédbe?

Beengeded az életedbe?

Beengeded oda, ahol

Várja, hogy emlékezz?


Te lehet elfelejted, 

Te lehet megíteled,

Te lehet megtagadod,

Vagy olykor előkapod,

önkényesen.


Ő mindig szeret.

Akkor is, ha elfelejted,

Ő rajong érted.

Akkor is, ha megítéled,

Ő gyönyörködik benned.

Akkor is, ha megtagadod,

Ő fáradhatatlanul szeret.

Akkor is, amikor kétségbeesetten kutatod,

ott van veled, melletted.


Ő csendesen figyel,

Óv és oltalmaz.

Körülölel.

A legnehezebb pillanatokban is

 támaszt és reményt ad.


Képes vagy a magadon

 túlra nézni?

Képes vagy a gőgödön

Túlra látni?

Képes vagy minden elvárást,

egyéni akarást

sorjában kikukázni?

Ő képes téged felemelni,

Éltetni.



Táplál, vigasztal 

kiemel és 

végigvezet az ösvényen,

Amit csakis teneked

Teremtett.


Akkor észreveszed a

Különbséget.

Ember tervez, 

Isten végez.

Dejóóó!

Hál'Istennek!

Ez a legfőbb nyugalom.


Atyám! Mutasd:

mire szánsz?

Hová menjek, hová ne?

Mikor szóljak, mikor ne?

Mit beszéljek,

mikor ne?


Nincs gondolat többet, ami

Tőled elvihetne,

Hiszen az életet 

Tebenned örökre

Megszerettem.


És ettől lett boldog,

Felszabadult és 

Biztonságos az életem.

Minden szinten, 

Minden minőségben.

Jézus nevében.

Ámen


2019. 07.29. 22:57 

Törökszentmiklós

2020. december 3., csütörtök

A szívemet adom...

Ezt a fotót találtam:I give you my heart. Angela Lergo - a fotó készítője. Beindított pár gondolatot.

Továbbra sem tudok angolul, itt is "csak" az ÉRZÉS vezetett.
A fordítóprogram a segítőm, amikor az angolnyelv-ÉRZÉSeimet le akarom ellenőrizni.
Úgy tűnik újra jól ráéreztem. A nyersfordítás:"adok neked a szívem ".

Emlékszem, amikor 2010-ben többször is azt mondtam, hogy úgy érzem elérkeztem az "utolsó" félelmemhez: attól félek, hogy minden álmom valóra válik. Ez volt az a félelem, ami újra és újra elválasztott az Örömtől. Abszúrd neeenm? Ettől félni, hogy az álmaim valóra válnak? Ohhh! Észrevétlenül választottam újra meg újra a megszokott örömtelent, a közvetlen vagy közvetett bántást, és sajnos sokszor magam váltam öntudatlan vagy szándékos bántalmazóvá. Amikor a lelki vezetőm ebben elkezdett terelni, még nem sejtettem mi vár rám. Nélküle nem tudnék itt lenni, ilyen csupaszon vállalni a szavaim, tettim, érzéseim. És ebből a félelemből egy teljesen új élet születt.

Persze ez így nagyon leegyszerűsített kijelentés. Elkezdődött a megvalósulása, az örömteli életemnek, csak előtte volt "pár" dolog, amit ki kellett takarítani fejemből, a testemből, az életemből, hogy el tudjam fogadni a legjobb jót. A naplóim lapjain olvasom, hogy minden sejtemben, csontomban és szövetemben kértem, hogy legyen jelen az örömteli és felszabadult élet. Megtörtént és a folyamat nem állt meg. Elég látványos átalakításon, átalakuláson mentem keresztül, megyek azóta is nap, mint nap, az életem minden terültén. Fizikailag, testileg-lelkileg és szellemileg egyaránt.



Aztán egy nagy ugrással az időben, egy testi-lelki nagytakarítás utáni élmény villant be.
A minap egy filmet néztem lánykámmal és már előtte is ott tolultak bennem a könnyek. Ismerem ezt a működést, ilyenkor tekereg bennem valami gondolat, csak még nem tudtam, hogy mi az, és minél jobban ki akarom találni, annál görcsösebbé válok, és nő a feszkó az erekben és a fejemben. Hagytam. Az <<Út a vadonba >> c. film kellő mértékben feltupírozta a belső sírásomat és migrén formájában klasszul meg is telepedett rajtam. Ilyenkor szinte alig látok, de nagyon kíváncsi voltam a filmbéli történet végére. Jött is megrendítő és felszabadító vég. Aki nem látta a filmet nem lövöm le a "poént". Nézzétek meg! És belőlem orkán erővel tört ki a zokogás, szegény családom riadalmára.

Utólag visszatekintve érdekes volt "figyelnem" az érzéseket, amiket elengedtem sírás közben, mintha egy buborékba kerültem volna, olyan volt ez az állapot. Úgy érzékeltem mindent, mint egy moziban. Néztem a betegségem, a gyógyulásom idejéből a felbukkanó képeket. Egyszerre zokogtam és nevettem, közben magamban hálálkodtam. Egyszerre éreztem a család fájdalmát és félelmét, amit átéltek a gyógyulásom közben.Éreztem a magamét is, és azt a békességet, ami jellemzően bennem volt végig. És ezek az emlékek is elhárultak, mint akadályok a beteljesült életem útjából. Hallottam a lányom és a fiam, de nem tudtam válaszolni nekik. No most minden kibuggyant. Kívülről azt hitték, hogy nagyon nevetek, aztán hallottam, ahogy mondja a lányom: "Nem nevet, sír. Anyaaa, mi van?" Amikor végre abba maradt a zokogás, elmondtam a gyerekeimnek, hogy átéltem a fájdalmakatt, amiket okoztam öntudatlanul a betegségemmel. Nagyon jó érzés volt megkönnyebülni ettől is.

A szeretet, az fájhat? Ez így önmagában sok félreértelmezésre adhat okot. Nem kerestem ezt a fájdalmat, csupán megengedtem, hagytam, hogy végigsöpörjön és nem dagonyáztam benne. A gyógyulásomban is fontos volt, hogy a fájdalmat nem tagadtam. Ezt merni megengedni a lelki vezetőm nélkül nem tudtam volna. Naponta adok hálát azért, mert érzem, hogy mennyivel könnyebb az értelmezések helyett csendesen lenni, és az értelmeket a történésekben később észrevenni. Megélni nem ilyen egyszerű, mint ide leírni. Van, hogy megijedek. Félek is, de azt döntöttem, hogy a szívemet nem hagyom becsukódni. Sőt! Becsukom a szemem és a szám, és igyekszem lelassulni. Elhalkulni. :) Én, hihihi-hahahah! Elhalkulni úgy, hogy közben a természetem ne nyomorítsam bele, és megmaradjak, aki valójában vagyok. Ezek vezetnek Istenhez. "Atyám, te milyennek álmodtál meg engem? Hogyan éljek Veled, csakis Veled összhangban?" Mert akkor az emberekkel is összehangolódhatok. A fájdalomba merülést, a félelmen keresztül menni együtt könnyebb. Sőt! Nem javaslom egyedül maradni ilyenkor.
Vége a csiki-csukinak. Ez egyedül nem megy.
Amikor a rémület odavicsorít, a csukott szemem és szám mögött olyan mély és átható a derű, a mosoly és a nevetés, ami minden félelmet láthatatlanra ölel. Egyszerre tudni, beismerni megengedni, hogy félek és mellette a teljes biztonságot érezni, értelemmel lehetetlen felfogni. Merek félni. Elég hülye mondat ugye? Pedig ez a fő immunerősítőm. Sokat bántottam magam, szóval helyette az örömteli, szabad életet választom. Nem egyedül, hanem együtt. Ahogy nálam bölcsebbek elmondták már, hogy a béke velem kezdődik és bennem van, ezt kívánom árasztani magamból. Így hátralévő életemben merek a beteljesült életem szerint élni. Pedig fogalmam sincs milyen az. Mindenhol és mindenkor. A magam által elképzeltet pedig átadom Neked Jóistenem. Bocsáss meg, hogy ilyen hosszú ideig tartogattam. A formáját is Rád bízom, mert tudom, hogy a legjobb kezekben vagyok. Ahogyan az elmúlt években átformáltál kívül-belül, semmi kétségem. Istenem! A Te Akaratod teljesüljön, ne az enyém.

Édes Kincsek!
Merjetek, féljetek, ahogy az életben, a sor(s)mintában következik. Nem a másik ellen, hanem együtt és egymásért.
És közben csendesen kérjetek.
Adatik! Több, szebb, örömtelibb, amilyenre a legképesztőbb álmunkban sem merünk gondolni.
A saját erőnk véges, de a Jóisten sosem felejtkezeik meg rólunk. Nyitott szívvel,csendes elmével és tart karokkal fogadom a megoldásait, ajándékait.
Szépséges, nyugalmas örömteli és szeretetteljes életet kívánik mindenkinek.
Kérjetek!
Együtt minden könnyebb.
Adatik!
Ui: Ha olykor a körülmények elterelnék a figyelmeteket, csak nézzetek szét a belső házatok tájékán és tegyetek csendben rendet. A szobátokban, a szekrényekben, a fiókokban, és leginkább a szívetekben.

*****

Legyen békés karácsonyunk.
Egészségben, örömben gazdagon.
Áldás

2020. november 25., szerda

Óóó! Jönnek a karácsonyi ünnepek!

"Óóó, még ez is!Óóó, hogy mindenkinek jó legyen."

Szinte hallom a levegőben. Nos, a feszültség szítása helyett most inkább a nyugalom és a játékosság felé kívánom terelni a címben szereplő témát. Amióta kitelepítettem a „karácsonyi bevásárlás mumusát” az életemből, azóta decemberben mintha szembe úsznék a riadt és kapkodó emberek tömegével. Ez most különösen fontos, mert a találkozásaink is nehezítettek, szóval ránk fér egy kis lazulás. Egy külön játék is született bennem több éve, és úgy gondoltam leporolom és közkincsé teszem.

83840e7c9ee34b8001ea97a79539afa2

Az szinte természetes lett, hogy amelyik családban élnek gyerekek, ott vesznek vagy csinálnak adventi naptárat. Van, akinek évről évre újra használható a 24 kis zseb, ablak, stb – és ezt a GYEREKENEK fel is töltik. No, most arra biztatlak benneteket, hogy legyen magatoknak is illetve a FELNŐTEKNEK is. Hiszen a felnőttek is Isten szeretett gyermekei. Ugyeee? Egy kis inspirációt villantok fel itt, aztán kedvetek, időtök, kreativitásotok mentén szabjátok magatokra az 5letet. Javaslom, hogy november utolsó hetében ha idő, energia és a karantén engedi, tegyétek meg a lenti lépéseket. 

Íme: 

1.      lépés – Kezdj listákat készíteni, konkrétan kettőt.
Az egyiknek lehet pl. az a neve, hogy „KARÁCSONYI MENETREND”, a másikat hívjuk úgy, hogy „MERT MEGÉRDEMLEM”. Az elsőbe kerüljenek bele ömlesztve a tenni-venni-elintéznivalók. A „mert megérdemlem” listán olyan egyszerű tárgyak, tevékenységek szerepeljenek, amelyekkel szívesen megjutalmaznád magadat, és nem igényel szécsényi hitelt. Ami belefér egy kabát belső zsebébe is akár. Pl. lehetnek tollak, színesek – most a kifestőzés mániának hódolóknak – grafománoknak mindig jó. Lehet szauna/uszoda/fitness belépő, lehet magunknak is édesség, finomság. Lehet egy csendes kávézás egy panorámás kávézó teraszán, szóval lehet bármi, amit egyébként nem is engednél meg magadnak, de már régen vágyakozol rá. Bár idén ezt a karantén látszólag keresztebe húzza, valójában edzi a kreativitásunkat.

A határait te jelölöd ki, mert ha egy új íróasztal jutott valaki eszébe, akkor azt nehéz lesz a kis zsebbe beletuszkolni, de egy fotót róla, már el lehet rejteni. Légy kreatív, szárnyaljon a fantáziád miközben összeáll a 24 cucc magadnak. Szerintem már ez egy szórakoztató dolog, különben nincs értelme.
Igazodjon a szokásaidhoz, hogy hol tartod ezt a kettő listát. Lehet egy nagy csomagoló papírt kiragasztani a hűtő oldalára, lehet füzetbe, a noteszedbe, a határidőnaplódba, a "Színezd át a napjaidat" jegyzet oldalára, lehet az okos telefonban nyitni külön helyet számukra. Az a lényeg, hogy össze tudd gyűjteni, azt, hogy milyen elfoglaltságaid lesznek, illetve, hogy milyen jutalmakat találnál szívesen naponta a kis „ablakok” mögött.

2. lépés – Dönts el, hogy milyen legyen az adventi naptárod

Saját készítésű, vagy előre gyártott? Attól is függ, hogy mennyi időd, kedve van az alkotáshoz. Pl. végre funkciót kaphat 24 db fél pár zokni, amit már ki akartál dobni; lehet textilből, kis zsákokat készíteni. Lehet színes, különböző méretű borítékokat megszámozva egy dobozba rakni. Lehet, hogy 24 édességet számozol meg és ezeket külön elrejtheted vagy látható helyen is tarthatod. Mindegy, ahogy szeretnéd. Azt is lehet, hogy egyszerűen veszel magadnak is egy kis csokikkal megrakott adventi táblát, és minden nap végén, mély levegőt veszel, és örömmel nyugtázod, miközben elmajszolod az épp soron következő bonbont, hogy mi mindent sikerült megoldani, és nyugodt szívvel ágyba bújsz.

3. lépés –  A listákhoz dátumokat szükséges rendelni.
Így tud minden a legjobbkor és a legjobban meg is valósulni. Ez egy logisztikai játék, és nagy megkönnyebbülést ad, amikor bekerülnek a naptárba a lépések. Itt szintén használd a saját, bevált módszeredet: a zenélő emlékeztetőket, a piros filceket, a színes jegyzetlapokat. Mindegy. Kerüljön minden KI a fejedből, foggyon el a listáról minden.

…éééésss… 

A jutalmakkal kapcsolatosan is szükséges a naptár, mert ha pl. egy színház jegyet szeretnél, akkor előre érdemes átgondolni, hogy mikorra szóljon. Döntsd el, hogy előre megvásárolod a belépőt vagy spontán program lesz? Kivel kell összehangolni, egyedül vagy valaki mással kívánsz kikapcsolódni? Blablabla.  Bízom a vírus mentes ünnepekben is, szóval azért nem kukáztam ki az fenti sorokat. A tárgyak esetében egyszerűbb az ügy, mert begyűjtöd, és elhelyezed majd a felnőtt adventi naptáradban – de ahhoz is szükség van időre. Mikor gyűjtitek be, jártadban-keltedben, hogy az elkészítéskor már minden a kezeid közelében legyen? S végül annak az idejét is fontos eldöntened, hogy mikor állítod össze az adventi jutalom-felnőtt naptáradat.

Ui: Akinek a gondolattól is felállt a nem létező szőr a hátán, az vegyen egy mély levegőt, és töltse úgy az ünnepek előtti időszakot, ahogyan a legnyugalmasabb számára. Mindenkinek nagyon vidám készülődést kívánok.


Csodás legjobbakat!

2020. november 22., vasárnap

Áldott élet...

 A Határtala Öröm ereje

hozott ebbe a formába,

ami vagyok.

Az örömteli könnyek

gyöngyei emlékeztetnek:

jó, hogy vagyok.

Itt vagyok.

Áldott az életem.

2014. 11. 22.




2020. november 8., vasárnap

Szeress, szeress...

Szeress, szeress, mindig szeress,

hogy a pénz ne vigye el a szívedet. 

Csináld, amit szeretsz, 

és a pénz követ.

Amit csinálsz, szeresd, 

és az Ég a helyedre vezet. 

Szeress, 

csak úgy, 

ahogy a valódi önzetlenek. 


2014. 11.08.


Frissítve: 2020.11.08. 5:25 

Fotó: Dunakanyar