2017. március 5., vasárnap

Öröm kÖröm...

Szeretem ezt a szó párt: Öröm kÖröm. Mindig elvigyorodok, hogy akár egy műköröm szalon reklámja is lehetne, de nem az. Azt fejezi ki számomra, hogy létezik az a kör, amelyben az örömeinket osztjuk meg, akikkel, örülünk 1más sikereinek, sőt! Inspirációt is adunk 1másnak, és 5leteket, megerősítéseket kapunk 1mástól, vigaszt, és őszinte elfogadást. És a következő elgondolás lehet, hogy csöpögősnek fog tűnni, mégis leírom: mindez szeretettel, jókedvvel, valódi odafigyeléssel történik. Ha valahol mégis közben felütné a fejét bennünk valami félelem, akkor azt is nyíltan képesek és hajlandóak vagyunk megbeszélni. Mindenki a maga tempójában, és módján. Nagyon hálás vagyok, hogy ez megtapasztal6om.

Olyan érték ez, ami mentén biztonságosan haladok. Az élet nagy körforgásával is összHangban tart, ami számomra az Élet - Halál - Élet kereke. Mindenhol, a természetben, a kapcsolatokban, az 5letek születésében és elmúlásában is jelen van ez a ritmus. A döntésem, hogy minden körülmények között az örömöt keresem, szinte helyettem rendezi a helyzeteimet. Van, ami elhal, mert az a sorsa, van, ami életre kel. Amivel 1ütt rezgek, ott virágzás indul be. Az ellenállások figyelése mentén lehetőségem van gyógyulni, és akadályokat feloldani a megbocsátás erejével és energiájával. A feszültség megjelenése segít, hogy észrevegyem, mi az, amit ráterheltem egy szituációra, és már igyexem kichiből is érteni: "Lassíts, lélegezz, és hagyd, hogy meggyógyítsuk a félre értelmezett helyzetet." A napi rutinom része a lassítás.



Az is sorra megtörténik, hogy ilyenkor más helyzet alakul ki, mint amit a legjobb szándékom mellett is gondoltam, reméltem, kalkuláltam. Ám a végső 1enleg mindig a növekedés, a gyógyulás, és az, hogy újra megerősödöm abban: jól választottam, hogy egy folyamatosan táguló, fejlődő, 1mást támogató öröm körben kívánom élni az életemet. Ahogyan a mostani arculat váltásomon dolgozom, csak ámulok és bámulok, hogy milyen zseniális a Gondviseléssel 1üttműködve alkotni. Tanulom és 1re jobban érzem az örömteli ízét. És ez a gondolat egy újabb érdekes gondolatot hozott a minap. A veszteség érzése az, ami legutóbb megijesztett. 

Megrettentem, hogy azért mert más útra lépek, más tevékenységet végzek, mint amit eddig tettem elfelejtenek. Vagy, hogy "óóó-jaaajjj", ha hátra hagyom azt a működésemet, akkor nem találnak rám. Édes kichi Piri, az egom nagyon összerezzent. Amíg azt hiszi ez a részem, hogy emberek figyelme mentén vagyok csak életképes, biza' megértem a riadalmát. A bűntudat, a lelkiismeretfurdalás hipp-hopp ott teremnek, mint a filmek végén a szereposztás:"ne-változtass", "majd-megléped-máskor" sutyorogta az ijedt személyiség részem. És újra a megbocsátás adta a békesség kulcsát a kezembe. Tisztázni, hogy a játszma mentes életen kívül van egy boldogabb lehetőség, létezik egy dráma mentes "benzinkút", ahol kifogy6atlan figyelmet kapok, az a fizikai világból táplálkozó részem számára felfog6atlan. De sebaj! Ezt is elfogadom.

Ahogy szoktam, ölbe vettem magam, és a következő gondolatsor gurult elő belőlem azon a napon a reggeli jegyzetelésemkor: Hiszem, hogy minden értem történik, akkor is, ha pillanatnyilag nem értem. Tudom, hogy utólag minden részlet a helyére kerül, akkor is, ha most még a hibázás gondolata miatt félek. Megnyugtat az, hogy számtalanszor megéltem a megkönnyebbülést, amikor mindenre fény derült. Máris könnyebb. Újra érzem, hogy az élet szép. Elfogadom, magam úgy,a hogy vagyok. Elfogadom, hogy az életemben minden ember, minden helyzet azért került, mert az örömteli életem sz-épülésén munkálkod6om általuk. Hálás vagyok, hogy itt vagyok. Biztonságban vagyok. A családommal 1ütt körül vesz a békesség és a nyugalom. Kérem, és elfogadom minden örömteli és szeretetteljes születési jogom. Köszönöm a gyengéd tereléseket, és értek a szép szóból. Átadom a veszteség érzését is helyreigazításra. Ámen 

És lőn csoda! Megszületett a béke bennem, és az éppen aktuális lépésbe kezdtem, amit addig nem is vettem észre, annyira féltem, hogy elrontok valamit. Hálás vagyok, hogy olvasod a soraimat, és hogy általad is megnyilvánul6ok. Köszönöm a figyelmedet, mert rajtad keresztül is épülök, gyógyulok, akkor is, ha te úgy érzed semmi közöd az egészhez. Boldogsággal tölt el az a tudat, hogy megszámlá6atlan azoknak a száma körülöttünk, akik az örömteli élet mellett döntöttek. Közéjük tartozol te is. És borsódzik a hátam, ha arra gondolok, hogy a világ bármely pontján is tesszük a dolgunkat, bármilyen körülmények is vesznek körül minket, bármilyenek is a családi, ANYAgi körülményeink, képesek vagyunk nevetni, hajlandóak vagyunk változtatni, bátrak vagyunk, és törexünk a nyugalomra, amikor váratlan helyzetbe kerülünk. Mert tudjuk, hogy nem 1más erejéből táplálkozunk, ám 1másra figyelve megsoxorozzuk a jósorsunk.

Hálás vagyok az Öröm körért, aminek a tagja vagy. Nincs székhelye, nincs épülete, ingatlan, amit védeni kellene. Illetve mégis. Van székhelye, a szívedben, a szívemben. Van épülete, ingatlan, amire érdemes figyelned, figyelnem, a tested, a testem. És van ezeken túl egy 6ártalan Erő, Ami mindenhez biztosítja a kifogy6atlan támogatását. Akinek a 6ártalansága a te körül6árol6ó világodban is tükröződik. Az enyémben is, és mindenki máséban is. Most veszek egy mély levegőt, és amikor kifújom, átjár a felszabadultság, és érzem, hogy nem vagyok 1edül, érzem, hogy minden nap bővül és gyarapodik az a kör, akik az örömöt választják. Itt és most. Vajon ma mitől lehetne több öröm a napodban? Találj rá könnyedén, karnyújtásnyira van tőled. Ne dőlj be az ego trükkjeinek
😏

Örömteli legjobbakat mindenkinek!
Csajági Ildikó
örömtréner

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése