Az autoimmun betegség orvosilag gyógyít6atlan. Emléxem,hogy amikor kimondták a szót, hogy autoimmun, rögtön ott volt bennem a kérdés, hogy "Tényleg ennyire magam ellen fordultan élek?". Fájdalmas volt őszintén beismernem, hogy IGEN, de ez volt az a pillant, amikortól már tudtam, hogy MÁS irányban kívánok élni. Nem magam ellen, hanem magamért; és közben továbbra is semmiképpen nem mások ellen.
Nap, mint nap őszintén figyelni és őszintén felvállalni a valódi érzéseimet, ott és akkor, nem esett nehezemre. Sőt! Végre mertem azt mondani például, hogy elfáradtam. Most, hogy jól vagyok, persze még fontosabb, hogy amit érzek, merjem továbbra is azt mondani és tenni. Pl. nagyon hálás voltam épp a minap, hogy láz és egyéb kellemetlenségek nélkül is pihenhettem. Meg mertem engedni, hogy betegség nélkül is szünetet tartsak, és látszólag semmit sem chináljak, mert már tudom, hogy ilyen pillanatokban születnek az ehhez hasonló írásaim is.
Érzékeny pont a "visszarendeződésemben" ez, hogy érezzem továbbra is a saját ritmusomat és merjek aszerint tenni vagy nem tenni. Mert ahogyan 2010 előtt zajlott az életem, úgy nem kívánok már élni. Úgy érzem, nem is tudnék. Sőt! Nem is akarok smile hangulatjel Minden pillanatban éberen észrevenni és különbséget tenni, hogy melyek azok az értékes szokásaim, amiket örömmel aktiválnék, és melyek azok, amelyeknek már csak a gondolatától is égnek áll a hajam, no ez szintén kihívást jelent, nap, mint nap.
Szükségem van az időm beosztására, szükséges összehangolni a tevékenységeimet, és ehhez örömmel használom pl. a kapcsos naptáromat. Odafigyelek, hogy elchípjem, amikor az egóm sürgető, megfélemlítő hangja szól bennem, és próbál elterelni a valódi ritmusomtól. Ezért is elengedhetetlen számomra, hogy újra és újra elcsendesítsem az elmém. Ebben A csodák tanítása c. könyv a legnagyobb segítség számomra.
Amikor jól vagyunk a bőrünkben, elég nagy a kísértés, hogy minden gyakorlást félre tegyünk, hiszen, minden oké. Hmm, de milyen érdekes, hogy például a fogainkat akkor is megmossuk, amikor épek, és erre biztatjuk a gyerekeket is. Sőt! A megelőzésre is felhívjuk a figyelmüket. Miért lenne ez másképpen az elménkkel? Miért hagynánk abba az elménk ápolását, amikor minden rendben van?
Számomra teljesen természetessé vált, hogy amíg ebben a bőrtokban utazik a lelkem, és ebben a fizikai világban, addig amilyen természetesen mosom a fogaimat, épp olyan természetesen chitítom az elmémet is - nap, mint nap, és ha szükséges, naponta akár többször is smile hangulatjel Mert, amikor felébredek reggel, az egóm is ébred velem, és nem mindegy, hogy milyen hangra mozdul a testem: a nyugalom és a béke neszezésére vagy a félelem és a sürgetés zajongására.
Ápoljátok és chitítsátok az elméteket! Találjátok meg a számotokra legmegfelelőbb eszközöket, helyzeteket, embereket, amelyekkel nyugalomban tudjátok tartani a testeteket és a lelketeket is.
Gyakorlat:
"Kérek olyan helyzeteket, kapcsolódásokat és eszközöket, amelyek a leginkább szolgálják és támogatják a beteljesült boldog életemet."
...és...
Amikor a helyzet megjelenik, ember, könyv, hanganyag, vagy bármilyen formában is, akkor lehetőleg késlekedés nélkül cselekedjetek.
További csodás legjobbakat!
fotó forrása:net
