Minden nap ünnep...

Drága Atyám itt vagyok!

Maradok és alkotok.

Dalolok és táncolok,

mert tudom, hogy

Tebenned,

Szeretve és szabadon

mindenkivel játsz6ok.

2015. 01. 08.

Serenity

Kép forrása:

Shabby Chic Mania
Rosehill házikó - A Holiday>> https://shabbychicmania.it/public/blog/rosehill-cottage-the-holiday/

Áldás...

ÁLDÁS

Új Életem

Új formája

Kezdetektől

itt él Bennem.

Engedem,

hogy 

megszülessen.

Miért jöttem?

Hogy az Öröm

elterjedjen.

Elterjedjen,

S Benned,

S Bennünk

Fény lehessen.

Atyám, kérlek

Áldj meg 

engem, 

hogy a léptem

és a Létem

Örömmel telt,

s Áldott

Legyen.

Serenity, 2013. 12.15. hajnali 3:49

Átadod? Átadom...

Hogy ki,

mit és

hogyan

értelmez;

hm...

az nem

a Teremtőről

szól.

Tovább szállok,

és mindazt

a Kincset,

amit itt és Most

megtalálok,

Átadok.

Serenity

2014. 12.10.

A nyáron újra lelepleztem magamban, hogy a kis dörzsölt egóm, mihelyst jobban lettem rögvest előbukkant: kinek adod át? És:mikor adod át? És, hogyan adod át?

Az autoimmun utcai "kirándulásom" előtt is így volt ez, de nem tulajdonítottam ennek jelentőséget, azt hittem, hogy az a "küldetésem", hogy ez az életem: átadni a felismeréseimet, mint most is🙈🙊 Igen is, meg nem is.

Amikor bentről hallottam-éreztem a kérdést: átadod? - patakokban folytak a könnyeim és csak ismételgettem, igen, igen. De nem tudtam, mire mondtam igen. Ma már tudom. Átadom, Atyám, legyen meg a Te Akaratod

Ma már tudom, hogy semmi másra nincs szükségem, mint arra, hogy a szabad akaratommal  szabadon ÁTADJAM az ÉGnek, nap, mint nap mindenem - hogy elkészítsék a számomra és mindenki más számára legjobb "célcsoportot", a legjobb isteni időzítést és a leginkább méltó formát, stb. Semmit nem értettem ebből, amíg féltem. Mindent kézben akartam tartani. Sőt! Azt hittem, az az ideális, ha kontroll alatt tartok mindent.Most érzem csak, hogy kegyelemben élni, mennyire más.

A szabad akaratomból mindig az örömteli és szeretetteljes, nyugodt helyzetek mellett döntök. Minden eszközt elfogadok, ami a nyugalmamat segíti, és minden embert és helyzetet elkerülök, ami és aki a nyugalmamat emészti. Illetve nem kerülök senkit és semmit; ha találkozom nehezebb pillanatokkal, emberekkel, úgy haladok, ha nem akkor pedig szárnyalok.

Ez a szerepe a szabad akaratnak az életemben: szabadon átadom Atyám: LEGYEN MEG A TE AKARATOD - abból még soha senkinek baja nem lett.

Minden emléket, gondot, aggodalmat, félelmet, és minden örömet ÁTADOK.

" Rájössz hogy választani tudsz ugyan, de az életedet nem tudod uralni. Rájössz arra, hogy a legnagyszerűbb dolog, amit tehetsz, hogy igent mondasz minden egyes pillanatodra. Ezen a ponton kezdődnek a csodák, amelyek folyamatosan ámulatba ejtenek. Napról napra úgy élsz, hogy a világ lenyűgöz, elvarázsol, és csodálatba ejt, s ezért folyamatosan hálát érzel." - Joe Vitale

Rengeteg a fény...

Legyen ez a gyertya

A Fény,

Ami átvezet

A hétköznapokon,

És díszbe öltözteti

a szívem,

a szavaim, a tetteim

és a gondolataim;

Minden érző lény

Felébredésére

és megszabadulására...

Részlet egy 2013. augusztusi versből, amit a párizsi élményeim inspiráltak. Kérdezhetitek hol vannak a gyertyák. A buborékok mögött. Ragyoghatnak gyertyák, ragyoghatnak szerettek. Ragyognak is.

Ragyognak az örömteli és szeretetteljes életért.

Minden fénylik, és lehet, akkor is, ha olykor nem látom tisztán. De érzem.

Minden fénylik.

Gyújtsunk együtt fényeket.

Magunkban és a környezetünkben.

Rengetek FÉNYT gyújtunk, és emlékezünk.

Emlékezzünk a szépre, a jóra, a vidámra. Akkor is, ha mások legyintenek, "óóóó, ezek csak mézes-mázos szavak".

Emlékezzünk rájuk, akik már nincsenek velünk itt a kopogta6tóban=a fizikai világban.

Emlékezzünk a közös ÉLményekre, a meg nem született babákra, akik szappanbuborékot fújva játszadoznak, és szeretettel gondolnak ránk. 

Emlékezzünk, hogy a Lélek Hangja minden nehézségen átvezet.

És ha a Szomorúság mégis a közelembe lopózna, akkor ölbeveszem magam. Vagy séta közben, vagy a ház végénél ülve, vagy itt a gépelés közben. Engedem szabadon folyni minden könnyem. 

Engedem, közel engedem az érzéseket. Sőt!

Felhörpintem a könnyeim sós ízével együtt, és engedem, hogy átjárjon olykor a fájdalom. És  hagyom, hogy átalakuljon azzá a belső tudássá, hogy: Nincs semmi baj! Minden rendben van, hiszen minden Rend bennem van. Nem vagyok egyedül. Soha nem is voltam.

Minden rendben van, és minden úgy van jól, ahogy van. A Jóisten tenyerében utazom és utaztam, akkor is, amikor rosszat álmodtam. 

Hiszen 

És tudom, hogy MINDEN REND BENNED is ott VAN.

Az öröm legyen veletek!

Szeretettel:

Childikó

Hegyeken Szökellő...

Megváltó Istenem!

Áldd meg azokat, akik már eldöntötték,

és velünk lesznek az örömteli és szeretettel-teljes életben.

Oltalmazd kérlek azokat, akik úton vannak felénk és közénk akarnak tartozni.

Bocsáss meg azoknak, akik gondolkodnak, készülődnek, 

de sosem érkeznek meg az örömteli életükbe.

...és kérlek legyél irgalmas azokhoz a társainkhoz, akik sosem készülődtek és 

hallani sem akarnak az örömteli életről. 

Sőt! 

Nem hisznek benne(d).

A Te Akaratod teljesüljön

minden körülmények között,

és én utat nyitok magamban 

Teneked.

Eléd állok,

annyira közel, hogy érezhessem,

Tebenned élek.

ÁldásÁldásÁldás!

Serenity,

2013.12.14.

Az indián tanítóm, Devalon a Hegyeken Szökellő nevet adta nekem anno, amikor találkoztunk. Az elmúlt hétvégén a Pálos 70 zarándoklaton nem igazán szökelltem, inkább az Úton Vánszorgó név illett rám.😏 Viszont újra és újra felszabadult a testem és a lelkem, amikor megpihentem és befelé, az imára támaszkodva haladtam. És azóta is hálálkodom a csodákért, amiket kaptam és átéltem. Sorra hullanak az ölembe a felismerések. 

Ma (is) elindulok hozzád Atyám! Tudom hogy vársz, fáradhatatlanul. Nekem az a dolgom, hogy a ma (is) olyan közel legyek, hogy érezzem, a tenyereden utazom, az öledben viszel. Te odahajolsz, Te megnyugtatsz, és ebben a nyugalomban meghal minden gondom és fájdalmam. Elcsitulnak a sürgető zajok. Nyugodt vagyok, hogy gyermekedként ragyog a napom. Indulok. Hozzád, Veled, Általad. Köszönöm az életet, köszönöm, hogy reggel veled ébredek és este hozzád érkezem. Benned élek.

"Te vagy a fény a szívemben Jézus/Add, hogy ne szólhasson bennem a sötét/Te vagy a fény a szívemben Jézus/Krisztus jöjj te vezess utamon." Ez a dal volt az egyik olyan lámpa, ami "világított" a szűk és árnyékos erdei úton, és távol tartotta a félelmet huhogó Pirit (az egómat).

No akkor mosogatásra fel, aztán indulok a postára. Tegyük a dolgunk hálával telt szívvel :)

Az öröm és a játékosság legyen veletek!

Szeretettel:

Ildikó