Itt is elmondtam...hogy akihez eljut, tudjon másképp dönteni...hogyan lehet megbocsátani önmagunknak...
két abortusz
Itt is elmondtam...hogy akihez eljut, tudjon másképp dönteni...hogyan lehet megbocsátani önmagunknak...
két abortusz
Tanúságtétel.
Ahogyan hírt adtak erről az alkalomról:
Szeretettel hívunk mindenkit a következő Zarándok Estre, ahol ezúttal Csajági Ildikó tesz tanúságot élete meghatározó eseményeiről: gyermekkori abúzusról, két abortuszról és egy súlyos autoimmun betegségről. Megosztja velünk, hogyan segítette őt a hit, az ima, valamint a pszichológiai és orvosi támogatás abban, hogy megtapasztalja a gyógyulást, és hogy ráébredjen: a végső megnyugvást egyedül Isten adhatja.
A tanúságtételt követően Puskás Antal atya és Ildikó pódiumbeszélgetésen osztják meg gondolataikat az abortuszról, az életvédelemről és azokról a kihívásokról, amelyekkel mindenki szembenézhet, aki hivatást kap az élet védelmére, az anyaságra, az apaságra. Az est során lehetőség lesz személyes kérdések feltevésére és közös beszélgetésre.
Gyere el, ha szeretnél egy bátor édesanya megrendítő, mégis reményt adó történetén keresztül bepillantást nyerni az élet törékenységébe és szépségébe – mert minden élet, a legváratlanabb is, értékes.
És utána...
A Zarándok Est márciusi alkalmán Csajági Ildikó megindító őszinteséggel tárta fel életének legmélyebb sebeit: váratlan fogantatás, gyermekkori bántalmazás, abortuszok, válás, és egy súlyos betegség okozta összeomlás. Hogyan lehet mindebből felállni? Hogyan gyógyulhatnak a legmélyebb lelki sebek?
Ildikó tanúságtételéből megtudhatjuk, hogyan formálta át életét az önelfogadás és Isten kegyelme, és hogyan lett a fájdalomból remény. A kerekasztal-beszélgetésből az is kiderül, miért nélkülözhetetlen az ima ereje a lelki gyógyuláshoz.
LÁMPÁS VAGYOK
2016.05.25. 9:04
Szeretett gyermekként
sosem fogy a Fényem.
Hacsak el nem feledem,
hogy hová is fordítsam
a szívem
és a figyelmem.
A Fényemet
az Atyámból
rám vetülő
6ártalan Örömből
etetem.
...s mint egy szentjános bogárka repkedek mindenfelé Őáltala a világban...
Amikor emlékként gondolok a létre, eltűnik az életem fénye.
Amikor a JELEN-Lét érzése ragyogja be elmémet, túlcsordul a FÉNYe(m);
...és nyugalommal
tölt fel
minden pillanatot,
szívet és emléket...
Az Ő Nyugalma feltölt.
LÁMPÁS VAGYOK
Hálásan köszönöm a mosolyod.
Az öröm legyen veled!
...és a humorod...
Szép napot chinálok!
Minden napon egy pozitív mondatot világgá kiáltok.
Íme a mai:
A szívem fényével összefűzöm a napom igazgyöngyeit.
LÁMPÁS VAGYOK.
2014. december 14
Mindig kértem, így most is kérem az egyenes utat a magam és a mások szívéhez. Volt, hogy a chiszolt elmém csőbe húzott és a kanyargóst is egyenesnek rajzolta.
2013. január 23.
Az életem regényében egy új fejezet kezdődik.
...valamiben gyökeres változást hoz.
Engeded-e?
Valami meghal, valamitől végleg megszabadulok, hogy helyet kapjon az Új!!!
Félsz-e vagy fellélegzel és megkönnyebbülsz?
Engedem vagy sem?
A Halál=átalakulás,
forma-váltás,
születése az újnak,
visszafordíthatatlanul,
maradéktalanul eltűnik a régi...
Vállalom-e, hogy méltósággal, szeretettel elengedem azokat az élethelyzeteket, kapcsolatokat, energiákat, eszméket, hitrendszereket, amelyek már nem szolgálják a magam és a mások fejlődését?
Észreveszed-e?
Észreveszed-e azt, ami van?
Merem-e? Merem-e látni, merem-e érezni azt, ami van?
Engedem-e meghalni azokat a részeimet, amiket meglátok, megérzek, azokat amik nem szolgálják a fejlődésemet, az örömöt, a békét és a nyugalmat...
Vagy folyamatosan újraélesztem, és hagyom, hogy (fél)revezessenek. Újraélesztem? Istenem...
hogy helyet adjon a következőnek.
Pillanatról pillanatra meghal a pillanat,
hogy örömmel helyet adjon
a következő pillanat örömének.
A Tapasztalás örömének.
Látod ezt,
érzed ezt,
élvezed ezt?
Vagy olyan természetesnek veszed
hogy fel sem tűnik,
mi zajlik benned
és körülötted?
Kár.
Ébredj, és engedj közel.
Ébredj és engedd közel.
Ébredj és engedd
élni benned
az Életet.
Serenity
Fotó: @pintereka