2020. február 11., kedd

Vincellér...

VINCELLÉR
Istennek adtam az

életemet.

Ááá, dehogy!!!
Mit is beszélek.


Istentől KAPTAM

az életemet.

Hiszen tudom,
hogy ISTENBEN
élem az életemet.

Így most Őbenne

lehetek,

Ővele (s)írhatok,
Ővele nevetek.

Lehetek a keze,

vagyok a szeme,

semmi vagyok,
és vagyok
mindene.

Vagyok mindene,

mi öröme,

s jókedve.
Azért az is akad,

hogy olykor

a könnyem is
kicsordul,
és lám-lám:
Mind gyöngyé
válik, mire
a földre lehull.

Áldott az én

Atyám,

Áldott a népével,
közöttük is
áldott e cserfes
földi
vincellérrel.

2014. június

Emlékszem, nem tudtam pontosan mit jelent a vincellér, így ezt is beírtam a keresőbe, mint hajdanán a "kegyelem" szónál. 
A wikipédia szerint: 
vincellér, régebben a szőlők kezelésével és megőrzésével, illetve nagyobb szőlőknél az azokban előforduló munkák felügyelésével megbízott személy volt, aki az állandó cselédek sorába tartozott, és szabad lakáson kívül rendes éves fizetést kapott, amely vagy kizárólag készpénzből, vagy készpénzből és terménybeli járandóságokból szokott állni. A vincellérnek értenie kellett a szőlőműveléshez; Szőlővel bánó, a szőlőtermeléshez tartozó mindenféle munkát vezető, részint végző egyén.
Illusztráció: Michal Bednarek

Nyugodt, szép napot kívánok!
Ildikó

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése