2021. július 6., kedd

A jelenlét örömében...

Imádok a fűben heverészni,

fűszálat rágcsálva bámulni a felhőket,

ahogy vonulnak;

Mindig szerettem a hintámban lebegni
ég és föld között;
a naptól felmelegített vízzel telt teknőben
pancsolni;
a temetőben játszani a sírok között;

...aztán egyszercsak el kezdtem félni,
hogy egyszer
nem fogom hallani,
ahogy dobog a szívem,
ahogy zúg a hűtő,
ahogy horkol apu,
ahogy fúj a szél...
...semmit nem fogok hallani,
mert meghalok...
Ma is "látom" a kislányt, aki este,
fekszik a sötét szobában,
táncoltatja a karjait a levegőben
...és azon töri a fejét,
hogy hogyan van ez,
hogy egyszercsak nincs semmi?
Aztán egyszercsak elmúlt.

Meghalt egy osztálytársam 8. osztályban.
Kiborultam. Elrohantam a temetésről,
amikor megláttam
a koporsóban feküdni.
Mintha csak aludna.
Nagyon sírtam, és futottam, futottam, futottam.
Amikor elfáradtam, visszamentem.
Megnéztem, mert nem tudtam elhinni;
Nem, ez nem lehet;
és kérdezgettem magamban:i
lyenkor hol az Isten?
Ez is elmúlt.

Aztán tovább kerestem, találtam.
Elmúlt a félelmem a haláltól.
Azt kérdezgettem magamban:
miért bűntet engem az Isten?
...és a végtelenségig meg akartam felelni,
mindenkinek,
hogy jó legyek, hogy szeressen az Isten...
Jött a másik véglet:kezdetem félni,
hogy élek,
és irigyeltem a halottakat.
Ez is elmúlt.




Peti fiam 8 éves lehetett, amikor azt mondta:
"Azért választottalak titeket (anyát+apát),
mert amikor meg akartam születni,
ti voltatok házasok,
mert te szereted az Istent,
és mert takarékosak vagytok."
Meglepett.
Éppen nagyon másképp láttam az életünket.
Elgondolkodtatott.

Aztán meghaltam a múltnak.

Minden elmúlt, de a myomaik
itt vannak a lelkemen.
Ma hol tartok?
Hm...
"Induljál meg":)))
"Lobbanj lángra és minden a tiéd lesz"
... csak ne fújnám el rendre :)
"A HOGYAN nem a te dolgod."

Ma is kedvelem a fűben heverést,
a felhőbe merengést, az esőben sikítozás,
a zabolátlanság minden formáját...
Már nem félek sem élni,
sem halni.
Azért olykor megijedek...

Kérdeztem: amikor belül teljes a csend,
utána már öröm könnyeim sem lesznek?
"Dehogyis nem.
Kellenek a kincsek."

...aztán elmúlnak a kérdések...
Mert a válasz: IGEN

...és a többi.is...mert: sztorik, történetek,
jönnek és mennek...
és?
"Az élet nem a történetben van,
hanem a jelenlét örömében.
Abban kapcsolódsz Isten végtelen szeretetéhez.
Ez az egyetlen valóság.
Innen születik a világ is, ami benned van."

...amit elmesélhetsz, de ha igázán figyelsz,
és tényleg a csendből beszéled el,
minden lelassul, elhalkul és van,
amit ki sem mondassz:)))...szép:))...köszönöm...

Örömteli legjobbakat!

Mindenhol és mindenkor,
minden szinten és minden minőségben,
a Mindenséggel és
a hétköznapokkal
Teljes összhangban,
itt és most
Ámen

2010. június 06.