2018. február 25., vasárnap

Alkotva alakulok...

Alakok, formák jönnek mennek. Engedem és figyelem az alkotás örömét. Figyelem, hogy szűnik meg bennem és körülöttem minden. Elmerülök a színekbe, a formákba, és élvezem, ahogy a napsugár bekúszik az oszlopok között a kezeimre. Mit érzek? 6ártalan békességet. Elhussantak a reggeli árnyékos gondolatok. Szemlélem, ahogy életre kelnek az 5letek.

Lehet, hogy először mások alkotásain keresztül születnek. Jó érzés, hogy merek mások által lendületbe jönni, kérdezni, rácsodálkozni arra, amit látok, hallok. És biztonságos érezni, hogy nem vagyok 1edül, nem kell 1edül kitalálni. Így könnyebb a magam inspirációját életre hívni.

"Óóóóó-talán-ilyet-én-is-tudnék?" "Óóóó-ilyet-én-sooosem-tudnék!" és a többi blablabla...


2018. február 18., vasárnap

Kinyilatkoztatok...

Emlékeztek? Így kezdődött a kártyázásom története. Ráírogattam mindenféle jópofát a römi lapokra:
JÁTÉKOS VAGYOK! Üdvözöllek a JOY-szív szalonban. Minden nap húzok egy új lapot.
Kérlek, hogy magadban mondd utánam azt, amit a kártyára írtam - vagy ne; Ha rám hallgatsz, azt chinálsz, amit csak akarsz. 


Így indult, és 1szercsak lett belőle egy saját alkotás. Ami a titkok 1ik nyitja, hogy belekezdtem, és  napról napra megosztottam. Kinyilatkoztattam a tettemmel. És így folytatódott: